Szójegyzék

A populációk és fajok természetes elterjedési területükön kívüli, ember által befolyásolt terjedése az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében. Ha az éghajlat megváltozik, a fajoknak kevés esélyük van a túlélésre: vagy alkalmazkodnak az új környezeti feltételekhez, vagy elvándorolnak egy olyan helyre, ahol megfelelőek számukra a feltételek. A fák is képesek alkalmazkodni és vándorolni, de ez több generáción keresztül is eltarthat, ami több száz vagy akár több ezer év is lehet. Az éghajlatváltozás mértéke, valamint a fák alkalmazkodásának és/vagy vándorlásának sebessége közötti eltérés óriási hatással lesz az erdők növekedésére és összetételére. A támogatott fajvándorlás segíti a fákat abban, hogy lépést tartsanak a változó környezettel, illetve számos gazdasági, ökológiai és társadalmi célt is szolgál. Például a keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis (Lipsky) Greut. & Burd) támogatott fajvándorlása javasolt, így a szárazságra érzékeny európai bükk (Fagus sylvatica L.) helyébe tud lépni a kritikus területeken. Lásd a keleti bükkre vonatkozó kutatásainkat itt és itt.

Magok gyűjtése az anyafa szerinti elkülönítés nélkül. Ez számos faiskolában és erdőgazdálkodással foglalkozó szervezetnél bevett gyakorlat, mivel ez biztosítja a magállomány genetikai sokféleségét. A bükk esetében általában úgy történik, hogy egy lepedőt helyeznek az erdő talajára és begyűjtik a ráhulló magokat. Az ágakat a földön állva kötelek, kampók vagy hasonló eszközök segítségével kézi erővel rázzák meg, vagy felmásznak a fákra és úgy rázzák meg őket. Mindez az érett, szóródásra kész termések lehullását segíti elő. A fenyő esetében ugyan a magok begyűjtéséhez mindenképpen fel kell mászni a fákra, azonban a különböző anyafákról származó tobozok keverednek. A különböző fajok magjait könnyen meg lehet különböztetni, de ha hibridek magjai is vannak köztük, ez nem egyszerű.

A magokat közvetlenül arra a helyre vetik, ahol azok magonccá, csemetévé, majd kifejlett egyedekké fejlődnek. Ez eltér az elterjedtebb csemeteültetés gyakorlatától, aminek során a faiskolában nevelt csemetéket a végső helyükre ültetik át. A közvetlen vetés természetközeli gyakorlat, hasonlít a természetes felújulásra, eltekintve attól, hogy a magokat megfelelő talajelőkészítés után emberi segítséggel helyezik a talajba. A közvetlen vetésnek számos előnye van a csemeteültetéssel szemben:

• a csemetéknek nincsenek faiskolai költségei

• a csemeték gyökérfejlődése zavartalan 

• kiküszöbölhető az átültetéssel járó sokkhatás

• segíti a csemete termőhelyi körülményekhez történő optimális alkalmazkodását

Minden faj olyan egyedekből áll, amelyek egyedi DNS-kóddal rendelkeznek. Ez határozza meg a különböző, egyedre jellemző tulajdonságok megnyilvánulását, például a fejlődést, a növekedést, a szaporodást, a betegségekre való fogékonyságot és a környezeti változásokra való érzékenységet. Az egymással szaporodóközösséget alkotó egyedek összességét populációnak nevezzük. Tágabb értelemben egy nem kezelt erdőállományt is populációnak tekinthetünk. Egy populáció genetikai sokfélesége a populációban található egyedek DNS állománya által alkotott variációk összessége. Általában nem tudjuk tanulmányozni az összes egyed teljes DNS-szekvenciáját (mivel nagyon hosszúak és "olvasásuk" költséges), ezért ehelyett a genetikai sokféleséget úgynevezett genetikai markerek segítségével próbáljuk megbecsülni. A genetikai markerek a DNS rövid szakaszai, amelyeket akár nagyszámú egyedből is egyszerűen ki lehet nyerni.

A MyGardenOfTrees a mikro-kertes megközelítést a fajok, származásvizsgálatok és anyafák kiértékeléséhez javasolja. Ez a megközelítés úgynevezett szétosztott származásvizsgálatnak tekinthető, mivel néhány nagy kísérleti terület helyett több száz kisméretű kísérleti területet használ. A módszer legnagyobb előnye, hogy a származási helyek (genetikai eredet) és a termőhelyi feltételek (környezet) többféle kombinációját lehet tesztelni. Mivel a származásvizsgálatokat többféle környezetben végzik, ezért a kapott eredményeket nagy földrajzi egységekre vonatkozóan általánosítani lehet majd.

A biológiai sokféleségről szóló egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv a Biológiai Sokféleség Egyezmény kiegészítő megállapodása.

Szabályozza (1) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést (pl. megkönnyíti a genetikai mintákat biztosító országok területén a növények, állatok és más szervezetek genetikai anyagához való hozzáférést a vállalatok és kutatóintézetek számára), valamint (2) a genetikai erőforrások felhasználásából származó előnyök igazságos és méltányos megosztását.

A Nagojai Jegyzőkönyvet 2010. október 29-én fogadták el Nagojában (Japán), és 2014. október 12-én lépett hatályba. A jegyzőkönyvvel kapcsolatos részletes információk itt találhatók.

A származásvizsgálat olyan faültetési kísérlet, ami során ugyanazon az élőhelyen elültetett, különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze. A származás egy adott földrajzi helyről származó populációra utal. A származási kísérletet arra használják, hogy megnézzék, vajon a fák valóban alkalmazkodtak-e a saját termőhelyükhöz hasonló környezeti feltételekhez. Mivel azonban ezek a kísérletek az egyes származásokat csak egy, vagy legfeljebb néhány helyszínen vizsgálják, ezért az eredményeik nem általánosíthatók más helyszínekre, kizárólag a kísérlet helyszínére vonatkoznak.

A magok gyűjtése az egyes anyafák beazonosításával történik. Annak érdekében, hogy az anyafa beazonosítható maradjon, a magokat fajtól függően közvetlenül a lombkoronából mászók gyűjtik, vagy ágakat lőnek le. Ezt a módszert előnyben részesítik a kutatók, mivel lehetővé teszi az egyedek közötti eltérések tanulmányozását. Az egyes csemeték anyafájának ismerete esetén elvégezhető a genetikai tényezők által meghatározott jellegváltozatok, az öröklődés becslése. Az egy anyafáról történő maggyűjtés általában nagyobb energiabefektetést igényel, mint a vegyes maggyűjtés, különösen a lombhullató fafajoknál, míg a legtöbb tűlevelű esetében a gyűjtés egyébként is külön-külön történik az anyafákról.