Embedded Files
A 2023-2028 vizsgálati időszak résztvevőinek: az őszi monitorozás kezdete szeptember 1!
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
2025. október
A változtatás az Ön kezében van:
A változtatás az Ön kezében van:
Önkéntes részvételen alapuló kutatás a MyGardenOfTrees projektben
Önkéntes részvételen alapuló kutatás a MyGardenOfTrees projektben
Mi is tulajdonképpen az önkéntes részvételen alapuló kutatás (citizen science)?
Amikor önkéntes részvételen alapuló kutatásokról (citizen science) beszélünk, olyan kutatásokra gondolunk, amik tudományos kutatóintézeteken kívül, nem hagyományos módon gyűjtött adatokra támaszkodnak. Ilyen módon a tudomány megnyílhat a társadalom felé, miközben olyan megfigyelési eredményeket kaphatunk, amelyeket a kutatók egyedül végzett munkájával lehetetlen lenne elérni.
Az önkéntes részvételen alapuló kutatásoknak (citizen science) régebbre visszanyúló gyökerei vannak. Egyes országokban ezek a kezdeményezések már több mint kétszáz évvel ezelőtt elindultak. Például Belgiumban a katicabogár-megfigyelő hálózat 1800-ban jött létre, és azóta több mint 80 000 adatot gyűjtöttek össze! Ehhez hasonlóan, 1851 óta (ugyan időnként kisebb megszakításokkal) Ausztriában fenológiai megfigyelő hálózat működik. Ezekben a legelső projektekben a résztvevők szigorú útmutatókat követtek, megfigyeléseket ismételtek, sőt speciális berendezéseket is kezeltek. Megfigyeléseik földrajzi hatóköre azonban korlátozott maradt.
Az idő múlásával a technológiai fejlődés, mint például az internet és az okostelefonok elterjedése, megváltoztatta az önkéntes részvételen alapuló kutatás lehetőségeit. Ma már számos projekt kéri több ezer ember közreműködését különböző országokban, sőt kontinenseken, ezek egyszerűbb adatokat vagy akár csak fényképeket kérnek – gondoljunk csak a híres iNaturalist hálózatra.
A néhány elkötelezett önkéntes részvételével megvalósuló helyi kezdeményezésekből ez a kutatási módszer immár olyan nagyszabású projektekké fejlődött, ahol különböző országokban és szakmákban dolgozó több ezer résztvevő értékes, de egyszerű adatokat szolgáltat – gyakran csupán egy okostelefon segítségével. Mi a helyzet a mi projektünk, a MyGardenOfTrees esetében?
A MyGardenOfTrees egy új történet.
Mi az új generációs közösségi kutatás?
A MyGardenOfTrees az önkéntes résztvevők munkáján alapuló kutatást a koordinált elosztott kísérletek (CDE) területére navigálja, ahol együttműködő csoportok ugyanazt az útmutatót követve több helyszínen végeznek kísérleteket. Ilyen széles időbeli és térbeli lépték elérése komplex kísérletek kezelése mellett nehéz feladatnak bizonyul, azonban a MyGardenOfTrees ezt a kihívást úgy oldja meg, hogy olyan szakembereket von be, akik jelentősen hozzájárulnak a kutatáshoz, és segítenek a eredményeket politikai és gyakorlati eljárássá alakítani. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés több kulcsfontosságú erősségre épül:
Új generációs közösségi kutatás (next-generation citizen science - NGCS): A résztvevők és a kutatók közösen hoznak létre fenntartható megoldásokat. Az NGCS a résztvevők számára rendkívül érdekes, szakmájukhoz kapcsolódó munkát kínál. Például a MyGardenOfTrees projektben erdészek és erdészeti kutatók működnek együtt egy Európa-léptékű kísérletben azzal a céllal, hogy közösen segítsük a támogatott fajvándorlással kapcsolatos döntések meghozatalát.
Folyamatos részvétel: A MyGardenOfTrees résztvevői többször visszatérnek a mikro-kertjükbe, figyelemmel kísérik a magok csírázását, túlélését és növekedését több évszak és év során.
Aktív kísérletezés: A résztvevők nem csak megfigyelik a természetet, hanem ők maguk végzik a kísérleteket, azaz különböző származási helyről származó magokat ültetnek el kontrollált körülmények között.
Az útmutatók összetettsége és betartása: A résztvevők szabvány útmutatókat követnek az adatgyűjtés során, így biztosítva, hogy a több száz helyszínen gyűjtött eredményeket közvetlenül össze tudjuk hasonlítani.
Térbeli sokszínűség: Mivel egész Európára kiterjed a mikro-kertek hálózata, a projekt széles éghajlati és környezeti gradiens mentén tudja rögzíteni a növények válaszreakcióit.
Időbeli mélység: A megfigyeléseket több éven át ismételjük, így az adatok révén betekintést nyerünk az erdők korai fejlődésének dinamikájába, amelyet a klímaváltozás befolyásol.
Mindez egy nagyon különleges résztvevői csoport, az erdészek elkötelezettségének köszönhető. Ők egyaránt rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal és szakmai ismeretekkel, ezáltal összetett kísérleti feladatokat tudnak elvégezni, miközben érdekük az eredményes végrehajtás.
Ez alapján a MyGardenOfTrees projekt az úgynevezett új generációs közösségi kutatás (next-generation citizen science - NGCS) kategóriájába tartozik, ahol a résztvevők speciális szakmai ismeretekkel rendelkeznek és aktív szerepet vállalnak a strukturált, hipotézisalapú kutatásokban. Amint a fenti ábra is mutatja, a MyGardenOfTrees a hagyományos önkéntes részvételen alapuló, illetve a kutatók által teljes mértékben irányított, elosztott kísérletek közötti határmezsgyén helyezkedik el, ezáltal kibővítve a részvételen alapuló kutatás határait.
Kutatók és erdészek közösen hoznak létre fenntartható megoldásokat
A tudományos következtetések ereje közvetlenül függ az azok alapjául szolgáló adatok minőségétől és következetes összetételétől.
A MyGardenOfTrees projektben minden, a résztvevők által rögzített megfigyelés hozzájárul egy egyedülálló, kontinensszintű adatbázis létrehozásához, amely különböző környezeti feltételek mellett vizsgálja a magok csírázását és a csemeték növekedését. A mikro-kertek koordinált hálózatából beérkező megfigyelések elengedhetetlenek lesznek annak vizsgálatához, hogy a jegenyefenyő és a bükk hogyan reagál az éghajlat változásaira – ezek az információk végső soron az erdők alkalmazkodásával és a támogatott fajvándorlással kapcsolatos döntéseket fogják alátámasztani.
Mit tanulhatunk mindebből az önkéntes részvételen alapuló kutatás szempontjából?
Mit tanulhatunk mindebből az önkéntes részvételen alapuló kutatás szempontjából?
Fontos a felépítés – Az egyértelmű, szabványos útmutatók és képzési anyagok biztosítják, hogy a több száz helyszínen gyűjtött adat összességében összehasonlítható legyen.
Fontos a közösség – Az emberek akkor maradnak elkötelezettek, ha úgy érzik, hogy egy közös tudományos utazás részesei, és nem csupán egy mérést nyújtanak be.
Fontos a visszajelzés – A frissítések és az eredmények folyamatos megosztása (például ebben a blog bejegyzésben vagy honlapunk "Eredmények" oldalán) erősíti a motivációt, és emlékezteti a résztvevőket, hogy minden megfigyelés értékes.
Ezek az alapelvek azt mutatják, hogy az önkéntes részvételen alapuló kutatás akkor a leghatékonyabb, ha az a résztvevők és a kutatók közös célokat kitűző, bizalomra épülő együttműködésévé válik.
A mi résztvevőink már bebizonyították, hogy az önkéntes részvételen alapuló kutatás magas szintű pontosságot és elkötelezettséget érhet el. Az adatgyűjtés tovább folytatásával a résztvevőinktől beérkező megfigyelések alapot nyújtanak majd ahhoz, hogy megértsük, hogyan telepednek meg, nőnek és maradnak életben a fák különböző éghajlati viszonyok között.
Ez a tudás kritikus fontosságú lesz a modern erdőgazdálkodás egyik legsürgetőbb kérdésének megválaszolásához:
Hogyan használhatjuk a tudományos bizonyítékokat a támogatott fajvándorlás és az erdők változó körülményekhez való alkalmazkodásának segítéséhez?
Együtt bebizonyítjuk, hogy az önkéntes részvételen alapuló kutatás nem csak a részvételről szól – hanem az erdőink fenntartását segítő tudomány közös létrehozásáról is.
2022. június
Támogatott fajvándorlás vagy támogatott génáramlás?
Támogatott fajvándorlás vagy támogatott génáramlás?
Az emberek évszázadok óta mozgatják a fajokat
A támogatott fajvándorlás (assisted migration - AM) az egyedek új helyre történő, ember által elősegített vándorlása. Az erdészek és a kertészek már évszázadok óta foglalkoznak növények áttelepítésével, ezek közül néhány esetben a betelepítés a nem őshonos fajok kontinensekre kiterjedő elterjedését eredményezte. A fehér akácot (Robinia pseudoacacia L.) például elsősorban talajstabilizálás, mézkészítés és minőségi keményfa miatt hozták be Európába. Bár kétségkívül ezek mind fontos ökoszisztéma-szolgáltatások, a nagy biológiai sokféleséggel rendelkező őshonos gyepekre nézve inváziós fenyegetést jelent. Habár az ehhez hasonló betelepítések kockázatainak és előnyeinek mérlegelése gyakran nem egyértelmű, az AM-et egyre gyakrabban javasolják "aktív" természetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiaként az erdei fák esetében.
Támogatott fajvándorlás (AM): mit is jelent a kifejezés?
Az AM különböző típusú emberi beavatkozásokat jelenthet (1. ábra, lehetőségek), amiknek különféle előnyeik és kockázataik lehetnek. Az AM "kellékei" egy gazdapopuláció és egy donorpopuláció, amelyek különböző biológiai jellemzőkkel rendelkezhetnek (1. ábra). A gazdapopuláció egy adott régióban élő faj egymással szaporodó egyedeinek közössége, amit valamilyen valós vagy vélt környezeti változás veszélye fenyeget. A donorpopuláció szintén egy fajhoz tartozó egyedek közösége (ez a faj lehet a gazdapopulációéval azonos, vagy attól eltérő is) egy másik földrajzi helyen. Ezt közvetlen vagy (többnyire) közvetett bizonyítékok alapján megfelelőnek tartják arra, hogy a gazdapopuláció helyébe lépjen vagy keveredjen azzal.
A fehér akácot tekintve, mivel Európában nincsenek őshonos rokonai ennek a fajnak, a faj betelepítését támogatott kolonizációnak nevezhetjük. Ebben az estben az előnyök elsősorban gazdasági jellegűek voltak: méz előállítása, talajstabilizálás és faanyag termelése. Ami a kockázatokat illeti, a fehér akác akár egy egész ökoszisztémára nézve is fenyegetést jelenthet, például a nagy diverzitású gyepek esetében, hiszen fennáll az invázió veszélye.
1. ábra. A támogatott fajvándorlás különböző típusainak jellemzői, kockázataik és előnyeik.
Támogatott génáramlás: a kockázatok és az előnyök alapvetően genetikai eredetűek
Ha a gazdapopuláció és a donorpopuláció genetikailag hasonlít egymáshoz (vagy rokon), akkor támogatott génáramlásról (assisted gene flow - AGF) beszélünk. Az elnevezés utal a célra, ami tulajdonképpen a donorpopuláció génjeinek “mozgatása“, vagyis hogy azok néhány generáción keresztül történő kereszteződés után beépüljenek a gazdapopulációba (ezt introgressziónak nevezzük). A kockázatok és az előnyök alapvetően a két populáció közötti hibridizációval kapcsolatosak. Az AGF esetében az AM gazdasági előnyei nem relevánsak: a transzlokációt az ökoszisztéma jelenlegi állapotához minél közelebbi állapotának megőrzése motiválja, vagyis az ökoszisztéma teljes biológiai sokféleségének és funkcióinak a megtartása. Ezt kizárólag az ökoszisztéma alapfajaira történő hatással próbáljuk elérni. Továbbá az AGF esetében minimális az invázió esélye, a betegségek, kártevők behurcolásának vagy akár egy egész ökoszisztéma összeomlásának kockázata. Ezzel szemben az AGF előnyei közé tartozik a kereszteződési depresszió és a hibrid életképtelenség. E kockázatok megértéséhez gyakran hosszú távú kísérleti kutatásokra, valamint az evolúció és a genetika megértésére van szükség, ami megnehezítheti az ismeretek átadását. Röviden, a hosszú távon elkülönült evolúciós történettel rendelkező populációk genetikai anyaga úgy átalakulhat, hogy amikor ezeknek a populációknak a tagjai kereszteződnek egymással, az utódok túlélési és fejlődési esélye kicsi, sokkal kisebb, mint a szülői populációké.
2022. május
Származásvizsgálatok és mikro-kertek: Mi a különbség?
Származásvizsgálatok és mikro-kertek: Mi a különbség?
Származásvizsgálatok
A származásvizsgálatokat az akár 50 éve, vagy annál régebben létrehozott, különböző származási helyekről elültetett magok növekedési tulajdonságainak összehasonlítására használják.
Az ősszel gyűjtött magokat megszárítják és a következő tavaszig, vagy még tovább tárolják.
A magokat mesterségesen rétegezik, hogy megszüntessék a magok nyugalmi állapotát.
A magokat ideális, kontrollált környezetben, faiskolában nevelik csemetékké (1).
Az ültetés helyét, ami hosszú távra szól, előkészítik a fiatal csemeték fogadására (2), ezt megelőzően alapos talajelőkészítést végeznek (3).
Tekintettel a jelentős munka- és helyigényre, származásvizsgálatokat korlátozott számú helyszínen végeznek (4).
Mikro-kertek
A mikro-kerteket a különböző származási helyekről begyűjtött magok növekedési és regenerálódási képességének különböző környezetben történő összehasonlítására használjuk.
A magokat ősszel gyűjtjük be, és elküldjük az önkéntes erdész résztvevőinknek.
A magok talajelőkészítés nélkül kerülnek az erdő talajába (1 & 2).
A kezeletlen magokat közvetlenül a talajba ültetjük (2. ábra).
A magokat/csemetéket nem bolygatjuk. Az egyetlen "kezelés" a rágcsálók/madarak elleni védelem (3. ábra).
A MyGardenOfTrees kísérleteket a fajok természetes elterjedési területén belüli és azon kívüli erdőkben több helyen is létrehozzuk.
Report abuse