Eredmények

Az alábbiakban összefoglaljuk a klímakamrában (a WSL-ben) és a különböző országokban telepített mikro-kertekben tapasztalt csírázás sikerességét és a növekedés gyorsaságát.  Úgy döntöttünk, hogy a csírázott magok kumulatív százalékos arányát mutatjuk be a hőösszeg (vagy másnéven a növekedési foknapok - Growing Degree Days, GDD) függvényében, ami a hőmérséklet összeadódásának mérőszáma. Ahhoz ugyanis, hogy a magok kicsírázzanak és egészséges csemetékké fejlődjenek, télen hideghatásnak (lehűlés), majd a növekedési időszakban melegnek és megfelelő mennyiségű páratartalomnak kell érnie őket. A GDD azt mutatja, hogy mennyi hő adódott össze azóta, hogy a napi középhőmérséklet elérte az 5°C-ot. A GDD használata azért is jobb a dátum megadása helyett, mert egyrészt biológiailag is értelmezhető, másrészt lehetővé teszi a különböző környezeti viszonyok között növekvő csemeték fejlődésének összehasonlítását is. A vonalak a különböző származási helyek csírázási eredményeit jelzik, a pontok pedig a megfigyelések időpontját. 

A rendszeres monitorozás rendkívül fontos, mert értékes információkkal szolgál. A különböző származási helyekről származó, különböző környezeti feltételek között fejlődő magok csírázásának sikerességét és növekedésének eredményét csak rendszeres megfigyelések alapján lehet megérteni! Köszönjük minden résztvevőnknek a monitorozásra fordított időt és munkát! Az újonnan csatlakozott résztvevőinket is arra biztatjuk, hogy akkor is végezzék el a monitorozást, ha kevés mag csírázik, mert ezek az adatok segíthetnek a csemeték fejlődését korlátozó feltételek beazonosításában.

Lényeges különbségek vannak a származási helyek és a mikro-kertek között. Az erdészek jól tudják, hogy a különböző származási helyekről származó fák növekedésében eltérés tapasztalható. Azonban kevésbé ismert tény, hogy a származási helyek közötti különbség a korai életszakaszokban is megfigyelhető, mégpedig az eltérő környezeti viszonyok miatt! Például a Grúziából származó Nordmann fenyő (Abies nordmanniana) és a Szlovéniából származó bükk (Fagus sylvatica) a legtöbb mikro-kertben és a klímakamrában is jól csírázott. Azonban néhány származási hely esetében a környezeti feltételek fontosabb szerepet játszottak: az Iránból származó bükk a klímakamrában nagyon jól, a mikro-kertekben viszont kevésbé jól csírázott.

A csírázóképesség lehet ugyanolyan a mikro-kertekben, mint a klímakamrában! Például a Korzikáról származó fenyő és a Massif Armoricain-ból származó bükk egyaránt magas csírázóképességet mutatott a kamrában és a természetben, a szlovéniai bükk és a romániai fenyő viszont jobban csírázott a mikro-kertekben, mint a klímakamrában.