Embedded Files
A 2023-2028 vizsgálati időszak résztvevőinek: az őszi monitorozás kezdete szeptember 1!
2025. december – A MyGardenOfTrees előzetes kísérleti időszakának eredményei
2025. december – A MyGardenOfTrees előzetes kísérleti időszakának eredményei
A fa ikonok az Abies vagy Fagus magok származási helyét jelzi. A származási hely neve a faj nevéből (AA = Abies alba, AN = Abies nordmanniana, FS = Fagus sylvatica és FC = Fagus caspica/ korábban Fagus orientalis), az ország nevéből (pl. DE = Németország, PL = Lengyelország stb.) és egy számból áll, ha egy országból több származás is van. A rombusz ikonok a mikro-kertek helyét jelzik 1 és 25 közötti számmal. A 25 regisztrált résztvevő közül 18 telepítette és/vagy rendszeresen monitorozta a mikro-kertjét. A háttérben az Abies fajok (narancssárga) és a Fagus fajok (kék) természetes elterjedési területe látható.
Hosszú út vezetett el a vizsgálati időszak elindításáig, amelynek most Ön is része. Az előzetes vizsgálati időszakban (2021–2023) kidolgoztuk és teszteltük a mikro-kertek létrehozásának útmutatóit. 18 önkéntes erdész vett részt a projektben Európa több országából, ezzel a kezdeti összefogással létrehoztuk a mai hálózat alapjait.
Az alábbi térkép a magok származási helyeit és a Franciaországtól a Kaukázusig létrehozott mikro-kertjeink elhelyezkedését mutatja. Ebben az előzetes vizsgálati időszakban 12 származási helyről Abies alba, 9 származási helyről Fagus sylvatica, valamint egy-egy keleti rokon faj, Abies nordmanniana és Fagus orientalis magokat szereztünk be – nem gyűjtöttük, hanem vásároltuk őket. Mivel az Iránból származó Fagus orientalis (legújabb kutatások alapján Fagus caspica) volt az egyetlen mag, amely elegendő mennyiségben rendelkezésünkre állt, ezért egyedül ez a származás volt az, amit az előzetes vizsgálati időszakban és a 2023–2028 közötti vizsgálati időszakban is egyaránt felhasználtunk.
Annak érdekében, hogy megértsük, mi befolyásolja a csírázás sikerességét, a magokat kontrollált és természetes körülmények között is teszteltük. Először meghatározott hőmérséklet, fény és páratartalom mellett klímakamrában végeztünk kísérleteket (3. ábra). Ezután ugyanazokat a származási helyeket természetes körülmények között, közvetlenül erdőbe, mikro-kertekbe ültettük el, az Önök által használt eljáráshoz nagyon hasonló útmutató alapján. Ez a megközelítés lehetővé tette számunkra, hogy megválaszoljunk egy kritikus kérdést: előre jelzik-e a valós eredményeket a laboratóriumi kísérletek?
Klímakamrás kísérlet beállítása. A bal oldali kép az egyik klímakamra fotója. Látható, hogy több tálca található benne, amikbe különböző származási helyről, különböző anyafákról származó magokat ültettünk. A jobb oldalon egy tálca közeli képe látható, ezt az egyik megfigyelés során készítettünk. Látható, hogy néhány Fagus mag, például a J és K sorban, már csírázik.
Ezek a hőtérképek azt mutatják, hogy a magok hogyan csíráztak különböző helyeken lévő mikro-kertekbe ültetve. A bal oldali grafikon az Abies fajok csírázási eredményeit, a jobb oldali grafikon pedig a Fagus fajok csírázási eredményeit mutatja. Mindegyik oszlop más-más származási helyről gyűjtött magot jelöl, míg a sorok a különböző mikro-kerteket jelölik, ahol a magokat elültették. A szín intenzitása a csírázás sikerességét jelzi: a sötétebb színek azt jelentik, hogy több mag csírázott. Az oszlopokat és a sorokat a legalacsonyabb csírázási aránytól a legmagasabb csírázási arányig rendeztük. Az átlós vonalakkal satírozott cellák azt jelzik, hogy azokat a származási helyeket nem teszteltük az adott kertben, míg az X jeles cellák azt jelzik, ahol egyáltalán nem csírázott mag. A szegélyeken látható szürke sávok a származási helyek (felső sáv) és a mikro-kertek (jobb oldali sáv) átlagos csírázási arányait mutatják. A 21. kert helyszíne kétszer szerepel (21A1/21F1 és 21A2/21F2), mert a magokat két, egymástól nagyon különböző környezetben ültették el ugyanazon a helyen, ezért ezeket két-két blokkból álló külön kertnek tekintettük.
Fagus spp.
A bükk esetében a laboratóriumi és a terepi csírázási eredmények jelentősen eltértek egymástól. Az Iránból származó bükk a laboratóriumi kísérlet során 60%-os csírázási aránnyal végzett az élen, viszont terepen átlagosan csak 4,6%-ot ért el. Eközben az olasz bükk, amely a laboratóriumban alig csírázott ki (<1%), bizonyos erdőkben több mint 30%-os csírázási arányt produkált (4. ábra, jobb oldali grafikon).
Abies spp.
A jegenyefenyő esetében kis mértékű összefüggést találtunk a laboratóriumi és a terepi csírázás között, a terepi csírázás a laboratóriumban megfigyelteknek átlagosan mindössze a 21%-át tette ki. Még meglepőbb eredmény: egyes származási helyek, amelyek kontrollált körülmények között nehezen csíráztak (<10% csírázás), bizonyos erdőkben számottevő mértékben csíráztak és fejlődtek. A hőtérképek (4. ábra, bal oldali grafikon) jelentős eltéréseket mutatnak az egyes helyszínek között, ugyanazon származási hely esetében a mikro-kert elhelyezkedésétől függően a csírázás mértéke közel nullától több mint 50%-ig terjed.
Következtetések
Az erdei környezet ugyanolyan fontos, mint a magok eredete. A laboratóriumi vizsgálatok hasznos információkat nyújtanak a magok életképességéről, de nem tudják megbízhatóan megjósolni a csírázás, fejlődés sikerességét adott erdőterületeken. Emellett ugyanaz a származás adott környezeti feltételektől függően nagyon eltérő eredményeket mutathat.
Az első nyár: kritikus szűrő
Az első nyár: kritikus szűrő
Mindkét faj esetében a mortalitás az első nyáron érte el a csúcspontját (5. ábra), további pusztulás az első télen történt. A második vegetációs időszakot túlélő csemeték általában a harmadik évben is megmaradtak, ami arra utal, hogy az életben maradás szempontjából a korai fejlődési stádium a legkritikusabb szakasz. 2024 őszére valamennyi európai mikro-kert eredményét tekintve összesen 55 fenyő csemete és 42 bükk csemete maradt életben, ami jól mutatja, mekkora kihívást jelent a természetes túlélés és fejlődés valós erdei körülmények között.
A fajok között egyértelmű különbségek mutatkoztak. Több jegenyefenyő származási hely alacsony csírázási arányt mutatott, viszont kiváló túlélést produkált, ami azt jelenti, hogy a magok lassan indultak, de megfoganva ellenállóak voltak. A bükk esetében egy szlovén származás tűnt ki, aminek esetében a magas kezdeti csírázás párosult a három év után is átlag feletti túlélési aránnyal – ez egy ritka, nyerő kombináció.
Döntő fontosságú, hogy a magas csírázási arány nem biztosítéka a túlélésnek. Néhány kiemelkedő csírázási arányt mutató jegenyefenyő származás esetében drámai mértékű pusztulás volt az első nyár folyamán, és az ígéretes kezdet ellenére a legtöbb csemete nem élte túl. Más, kezdetben kevesebb csírázást produkáló származás eredményesebb volt és hosszú távon nagyobb túlélési arányt ért el, ami különböző életciklus-stratégiákra enged következtetni. Ebben a korai szakaszban a környezet meghatározó volt: a tavaszi csapadék jelentősen növelte a csírázás sikerét a mikro-kertben, azonban az, hogy a csemeték túlélték-e az első nyarat, az nagymértékben függött a lokális nedvességtartalomtól és a mikroklimatikus tényezőktől.
Amit eddig megtudtunk
Amit eddig megtudtunk
Az előzetes vizsgálati időszak alapján azt állíthatjuk, hogy a csírázás és túlélés sikere a magok genetikai háttere és a lokális erdei környezeti tényezők közötti szoros kölcsönhatástól függ – ezeket a mintázatokat önmagában laboratóriumi vizsgálatokkal nem lehetne megbízhatóan feltérképezni.
A laboratóriumi vizsgálatok informatívak, de nem adnak egyértelmű előrejelzést. Az klímakamrás kísérletek alapján megbízhatóan értékelhető a magok életképessége és feltárhatók a származási helyek közötti genetikai különbségek, de a terepi telepítés eredményeivel összevetve az összefüggés kismértékű volt, különösen a bükk esetében. A terepi telepítés eredménye nagymértékben függött az adott hely környezeti tényezőitől, amik kontrollált körülmények között hiányoztak.
A lokális ökológiai tényezők ugyanolyan fontosak, mint a származási hely. A mikro-kertek közötti különbségek a csírázás és a túlélés tekintetében összefüggésbe hozhatók a származási helyek közötti eltérésekkel. Ugyanaz a származás különböző helyeken nagyon eltérő eredményeket produkált, ami a származás és a környezeti tényezők közötti erőteljes kölcsönhatásra utal, illetve arra, hogy összességébe véve nincs egyértelműen kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező magforrás.
A korai fejlődési stádiumok jelentik a legkritikusabb időszakot. A pusztulások nagy része a csírázás idején és az első nyár folyamán történt. A mintegy 18.000 elvetett magból három év elteltével csak 97 csemete maradt életben. A magas csírázási arány nem volt garancia a túlélésre, hiszen néhány kezdetben alacsonyabb csírázási arányú származási hely a későbbiekben magasabb túlélési arányt mutatott.
A többéves terepi megfigyelés nagyon fontos. Az első évben a csemeték túlélése nem garancia a hosszú távú túlélésre. Csak a folyamatos megfigyelés alapján lehet beazonosítani azokat a magforrásokat, amik megfelelő csírázási képességgel és a lokális környezeti tényezők mellett tartós túlélési képességgel rendelkeznek.
Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a különböző erdei élőhelyeken végzett megfigyelések olyan rálátást nyújtanak, amelyet a kontrollált kísérletek önmagukban nem tudnak biztosítani. Az Önök folyamatosan végzett megfigyelései biztosítják az alapot ahhoz, hogy megérthessük a változó éghajlati körülmények befolyásolta alkalmazkodási potenciált
2025. október - A változtatás az Ön kezében van: Önkéntes részvételen alapuló kutatás a MyGardenOfTrees projektben
2025. október - A változtatás az Ön kezében van: Önkéntes részvételen alapuló kutatás a MyGardenOfTrees projektben
Amikor önkéntes részvételen alapuló kutatásokról (citizen science) beszélünk, olyan kutatásokra gondolunk, amik tudományos kutatóintézeteken kívül, nem hagyományos módon gyűjtött adatokra támaszkodnak. Ilyen módon a tudomány megnyílhat a társadalom felé, miközben olyan megfigyelési eredményeket kaphatunk, amelyeket a kutatók egyedül végzett munkájával lehetetlen lenne elérni.
Az önkéntes részvételen alapuló kutatásoknak (citizen science) régebbre visszanyúló gyökerei vannak. Egyes országokban ezek a kezdeményezések már több mint kétszáz évvel ezelőtt elindultak. Például Belgiumban a katicabogár-megfigyelő hálózat 1800-ban jött létre, és azóta több mint 80 000 adatot gyűjtöttek össze! Ehhez hasonlóan, 1851 óta (ugyan időnként kisebb megszakításokkal) Ausztriában fenológiai megfigyelő hálózat működik. Ezekben a legelső projektekben a résztvevők szigorú útmutatókat követtek, megfigyeléseket ismételtek, sőt speciális berendezéseket is kezeltek. Megfigyeléseik földrajzi hatóköre azonban korlátozott maradt.
Az idő múlásával a technológiai fejlődés, mint például az internet és az okostelefonok elterjedése, megváltoztatta az önkéntes részvételen alapuló kutatás lehetőségeit. Ma már számos projekt kéri több ezer ember közreműködését különböző országokban, sőt kontinenseken, ezek egyszerűbb adatokat vagy akár csak fényképeket kérnek – gondoljunk csak a híres iNaturalist hálózatra.
A néhány elkötelezett önkéntes részvételével megvalósuló helyi kezdeményezésekből ez a kutatási módszer immár olyan nagyszabású projektekké fejlődött, ahol különböző országokban és szakmákban dolgozó több ezer résztvevő értékes, de egyszerű adatokat szolgáltat – gyakran csupán egy okostelefon segítségével. Mi a helyzet a mi projektünk, a MyGardenOfTrees esetében?
A MyGardenOfTrees egy új történet.
Mi az új generációs közösségi kutatás?
A MyGardenOfTrees az önkéntes résztvevők munkáján alapuló kutatást a koordinált elosztott kísérletek (CDE) területére navigálja, ahol együttműködő csoportok ugyanazt az útmutatót követve több helyszínen végeznek kísérleteket. Ilyen széles időbeli és térbeli lépték elérése komplex kísérletek kezelése mellett nehéz feladatnak bizonyul, azonban a MyGardenOfTrees ezt a kihívást úgy oldja meg, hogy olyan szakembereket von be, akik jelentősen hozzájárulnak a kutatáshoz, és segítenek a eredményeket politikai és gyakorlati eljárássá alakítani. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés több kulcsfontosságú erősségre épül:
Új generációs közösségi kutatás (next-generation citizen science - NGCS): A résztvevők és a kutatók közösen hoznak létre fenntartható megoldásokat. Az NGCS a résztvevők számára rendkívül érdekes, szakmájukhoz kapcsolódó munkát kínál. Például a MyGardenOfTrees projektben erdészek és erdészeti kutatók működnek együtt egy Európa-léptékű kísérletben azzal a céllal, hogy közösen segítsük a támogatott fajvándorlással kapcsolatos döntések meghozatalát.
Folyamatos részvétel: A MyGardenOfTrees résztvevői többször visszatérnek a mikro-kertjükbe, figyelemmel kísérik a magok csírázását, túlélését és növekedését több évszak és év során.
Aktív kísérletezés: A résztvevők nem csak megfigyelik a természetet, hanem ők maguk végzik a kísérleteket, azaz különböző származási helyről származó magokat ültetnek el kontrollált körülmények között.
Az útmutatók összetettsége és betartása: A résztvevők szabvány útmutatókat követnek az adatgyűjtés során, így biztosítva, hogy a több száz helyszínen gyűjtött eredményeket közvetlenül össze tudjuk hasonlítani.
Térbeli sokszínűség: Mivel egész Európára kiterjed a mikro-kertek hálózata, a projekt széles éghajlati és környezeti gradiens mentén tudja rögzíteni a növények válaszreakcióit.
Időbeli mélység: A megfigyeléseket több éven át ismételjük, így az adatok révén betekintést nyerünk az erdők korai fejlődésének dinamikájába, amelyet a klímaváltozás befolyásol.
Mindez egy nagyon különleges résztvevői csoport, az erdészek elkötelezettségének köszönhető. Ők egyaránt rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal és szakmai ismeretekkel, ezáltal összetett kísérleti feladatokat tudnak elvégezni, miközben érdekük az eredményes végrehajtás.
Ez alapján a MyGardenOfTrees projekt az úgynevezett új generációs közösségi kutatás (next-generation citizen science - NGCS) kategóriájába tartozik, ahol a résztvevők speciális szakmai ismeretekkel rendelkeznek és aktív szerepet vállalnak a strukturált, hipotézisalapú kutatásokban. Amint a fenti ábra is mutatja, a MyGardenOfTrees a hagyományos önkéntes részvételen alapuló, illetve a kutatók által teljes mértékben irányított, elosztott kísérletek közötti határmezsgyén helyezkedik el, ezáltal kibővítve a részvételen alapuló kutatás határait.
Kutatók és erdészek közösen hoznak létre fenntartható megoldásokat
A tudományos következtetések ereje közvetlenül függ az azok alapjául szolgáló adatok minőségétől és következetes összetételétől.
A MyGardenOfTrees projektben minden, a résztvevők által rögzített megfigyelés hozzájárul egy egyedülálló, kontinensszintű adatbázis létrehozásához, amely különböző környezeti feltételek mellett vizsgálja a magok csírázását és a csemeték növekedését. A mikro-kertek koordinált hálózatából beérkező megfigyelések elengedhetetlenek lesznek annak vizsgálatához, hogy a jegenyefenyő és a bükk hogyan reagál az éghajlat változásaira – ezek az információk végső soron az erdők alkalmazkodásával és a támogatott fajvándorlással kapcsolatos döntéseket fogják alátámasztani.
Mit tanulhatunk mindebből az önkéntes részvételen alapuló kutatás szempontjából?
Mit tanulhatunk mindebből az önkéntes részvételen alapuló kutatás szempontjából?
Fontos a felépítés – Az egyértelmű, szabványos útmutatók és képzési anyagok biztosítják, hogy a több száz helyszínen gyűjtött adat összességében összehasonlítható legyen.
Fontos a közösség – Az emberek akkor maradnak elkötelezettek, ha úgy érzik, hogy egy közös tudományos utazás részesei, és nem csupán egy mérést nyújtanak be.
Fontos a visszajelzés – A frissítések és az eredmények folyamatos megosztása (például ebben a blog bejegyzésben vagy honlapunk "Eredmények" oldalán) erősíti a motivációt, és emlékezteti a résztvevőket, hogy minden megfigyelés értékes.
Ezek az alapelvek azt mutatják, hogy az önkéntes részvételen alapuló kutatás akkor a leghatékonyabb, ha az a résztvevők és a kutatók közös célokat kitűző, bizalomra épülő együttműködésévé válik.
A mi résztvevőink már bebizonyították, hogy az önkéntes részvételen alapuló kutatás magas szintű pontosságot és elkötelezettséget érhet el. Az adatgyűjtés tovább folytatásával a résztvevőinktől beérkező megfigyelések alapot nyújtanak majd ahhoz, hogy megértsük, hogyan telepednek meg, nőnek és maradnak életben a fák különböző éghajlati viszonyok között.
Ez a tudás kritikus fontosságú lesz a modern erdőgazdálkodás egyik legsürgetőbb kérdésének megválaszolásához:
Hogyan használhatjuk a tudományos bizonyítékokat a támogatott fajvándorlás és az erdők változó körülményekhez való alkalmazkodásának segítéséhez?
Együtt bebizonyítjuk, hogy az önkéntes részvételen alapuló kutatás nem csak a részvételről szól – hanem az erdőink fenntartását segítő tudomány közös létrehozásáról is.
2025. október – A jegenyefenyő és a bükk korai életszakaszban adott eltérő reakciója a magas hőmérsékletre és a szárazságra
2025. október – A jegenyefenyő és a bükk korai életszakaszban adott eltérő reakciója a magas hőmérsékletre és a szárazságra
A klímaváltozás egyre bizonytalanabbá teszi a természetes regenerációt. Klímakamrás kísérleteinkben – ugyanazokat a magokat használtuk, amelyekből később a résztvevőinknek is küldtünk – két fő stresszfaktort teszteltünk: a rövidebb, melegebb teleket, amelyek csökkentik a magok számára szükséges hideghatást, és a melegebb, szárazabb tavaszokat, amelyek növelik a csemeték párologtatását. Posztdoktori kutatónk, Leo Zeitler elemzései alapján a jegenyefenyő csemeték ellenállóbbak a megváltozott körülmények között, míg a bükk nehezebben éli túl, ha klímastressznek van kitéve.
A klímakamrákban több mint 34 000 magot teszteltünk, amelyeket 32 jegenyefenyő- és bükkpopulációból, populációnként körülbelül 10 anyafáról gyűjtöttünk össze Európa több pontján. A magokat kétféle téli sztratifikációnak vagy rétegzésnek (hosszú illetve rövid) és kétféle tavaszi hőmérsékletnek (hűvös illetve meleg/száraz) tettük ki. Ezután néhány naponta figyeltük a csemeték fejlődését három hónapig, ami nagyjából egy természetes tenyészidőszak hosszának felelt meg. A fa fejlődésének legelső szakaszait vizsgáltuk – a magtól a fiatal csemetéig.
A rövid sztratifikáció mindkét fajnál késleltette a csírázást, míg a száraz/meleg csírázási körülmények felgyorsították azt (lásd a lentebbi ábrát). A Fagus fajok csírázási aránya (azaz azoknak a magoknak az aránya, amelyekből hajtás fejlődött) csökkent a meleg téli körülmények hatására, míg az Abies fajok csírázási aránya magas maradt még rövid ideig tartó hideghatás és szárazabb, melegebb tavaszi körülmények között is. A rövid sztratifikáció hatása azonban később jelentkezett a fejlődés során: mindkét fajnál bizonyos származási helyekről begyűjtött magokból fejlődő csemeték növekedése melegebb körülmények között leállt, ami a származási helyek genetikai háttere és a kezdeti növekedési stádium környezeti feltételei között lévő összefüggést tükrözi. Az Abies fejlődését jobban befolyásolta a származási hely, ami erősebb adaptív divergenciára utal, míg a Fagus növekedése a származási helyek tekintetében egyenletesebb volt, ami nagyobb kolonizációs potenciált jelez.
Összegzésként az Abies és a Fagus életciklus-stratégiája jelentősen eltér egymástól: míg az Abies magok mind a teljesítőképességet, mind csírázási sebességet figyelembe véve jól csíráztak, a fejlődés későbbi szakaszában stresszhatásra adott rugalmas reakciót figyeltünk meg, amely a stressz hatására megnyilvánult csökkent fejlődési sebesség volt. Ezzel ellentétben a Fagus már a csírázás során érzékelte a stresszt, kevesebb mag csírázott ki, és habár a magoncok egyenletes ütemben növekedtek, később magasabb volt a mortalitásuk.
Eredményeink azt mutatják, hogy a csemeték korai fejlődését a genetikai háttér és a környezeti feltételek, többek között a téli hideg, a tavaszi csapadék és hőösszeg egyaránt befolyásolják. A származási helyek előre történő meghatározása segíthet a fenyőpopulációk fenntartásában, hiszen így azok természetes módon regenerálódhatnak még a jövőben várható rövidebb tél és melegebb/szárazabb tavasz és nyár ellenére is. Ezzel szemben a bükk természetes regenerációja a jövőbeli éghajlatváltozási forgatókönyvek szerint tovább csökkenhet, amit a kifejlett bükkfákra vonatkozó legújabb kutatások is alátámasztanak.
2023. június – 2021-2023 közötti vizsgálati időszak: Csírázási eredmények
2023. június – 2021-2023 közötti vizsgálati időszak: Csírázási eredmények
Folytatódik a 2021-2023 közötti vizsgálati időszak során mért adatok elemzése! Ebben a vizsgálati időszakban 7 országból 18 önkéntes vett részt mikro-kertek telepítésében (100 és 1400 m tengerszint feletti magasság között). A jegenyefenyő esetében 13, a bükk esetében 10 származási helyről begyűjtött magokat ültetettek el. A résztvevők a 2022-es vegetációs időszakban monitorozták a csírázást, a fenológiát és a túlélési arányt. A megfigyelések 2023-ban is folytatódnak, a mért adatok a vegetációs periódus végén kerülnek majd elemzésre.
Az alábbiakban összefoglaljuk a klímakamrában (a WSL-ben) és a különböző országokban telepített mikro-kertekben tapasztalt csírázás sikerességét és a növekedés gyorsaságát. Úgy döntöttünk, hogy a csírázott magok kumulatív százalékos arányát mutatjuk be a hőösszeg (vagy másnéven a növekedési foknapok - Growing Degree Days, GDD) függvényében, ami a hőmérséklet összeadódásának mérőszáma. Ahhoz ugyanis, hogy a magok kicsírázzanak és egészséges csemetékké fejlődjenek, télen hideghatásnak (lehűlés), majd a növekedési időszakban melegnek és megfelelő mennyiségű páratartalomnak kell érnie őket. A GDD azt mutatja, hogy mennyi hő adódott össze azóta, hogy a napi középhőmérséklet elérte az 5°C-ot. A GDD használata azért is jobb a dátum megadása helyett, mert egyrészt biológiailag is értelmezhető, másrészt lehetővé teszi a különböző környezeti viszonyok között növekvő csemeték fejlődésének összehasonlítását is. A vonalak a különböző származási helyek csírázási eredményeit jelzik, a pontok pedig a megfigyelések időpontját.
A rendszeres monitorozás rendkívül fontos, mert értékes információkkal szolgál. A különböző származási helyekről származó, különböző környezeti feltételek között fejlődő magok csírázásának sikerességét és növekedésének eredményét csak rendszeres megfigyelések alapján lehet megérteni! Köszönjük minden résztvevőnknek a monitorozásra fordított időt és munkát! Az újonnan csatlakozott résztvevőinket is arra biztatjuk, hogy akkor is végezzék el a monitorozást, ha kevés mag csírázik, mert ezek az adatok segíthetnek a csemeték fejlődését korlátozó feltételek beazonosításában.
Lényeges különbségek vannak a származási helyek és a mikro-kertek között. Az erdészek jól tudják, hogy a különböző származási helyekről származó fák növekedésében eltérés tapasztalható. Azonban kevésbé ismert tény, hogy a származási helyek közötti különbség a korai életszakaszokban is megfigyelhető, mégpedig az eltérő környezeti viszonyok miatt! Például a Grúziából származó Nordmann fenyő (Abies nordmanniana) és a Szlovéniából származó bükk (Fagus sylvatica) a legtöbb mikro-kertben és a klímakamrában is jól csírázott. Azonban néhány származási hely esetében a környezeti feltételek fontosabb szerepet játszottak: az Iránból származó bükk a klímakamrában nagyon jól, a mikro-kertekben viszont kevésbé jól csírázott.
A csírázóképesség lehet ugyanolyan a mikro-kertekben, mint a klímakamrában! Például a Korzikáról származó fenyő és a Massif Armoricain-ból származó bükk egyaránt magas csírázóképességet mutatott a kamrában és a természetben, a szlovéniai bükk és a romániai fenyő viszont jobban csírázott a mikro-kertekben, mint a klímakamrában.
Abies alba és Abies nordmanniana
Abies alba és Abies nordmanniana
Fagus sylvatica és Fagus orientalis
Fagus sylvatica és Fagus orientalis
2022. július
Csírázási arányok becslése: a klímakamrás kísérlet folytatása új származásokkal
Csírázási arányok becslése: a klímakamrás kísérlet folytatása új származásokkal
Az egyik hallgatónk, Mert Celik, folytatta a Johannes Alt által megkezdett klímakamrás kísérletet (lásd lentebb a 2022. áprilisi eredményeket), és befejezte a 2021-2023 közötti vizsgálati időszak esetében használt összes származás vizsgálatát. Ez az Abies alba, Abies nordmanniana, Fagus sylvatica és Fagus orientalis valamennyi származását magában foglalja.
Ugyanazt a sötét-fény ciklust (16 óra sötétség, 8 óra megvilágítás) alkalmazva a kísérletet ezúttal 16 hétig folytattuk, hogy lássuk, eléri-e a csírázási arány a maximális értéket. A környezeti hőmérséklet az első kilenc hét során 5-15 oC volt, majd a kísérlet további részében 10-20 oC-ra emeltük. Minden faj és származás esetében a csírázási arány a kísérlet megkezdése után 80-85 nappal érte el a maximális értéket.
A kísérlet befejezése után Mert Celik összevetette az első és a második kísérlet eredményeit, és megállapította, hogy az Abies nemzetségbe tartozó fajok csírázási aránya 9% és 65% között mozgott, az átlag csírázási arány 33% volt. A kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) 65%-os csírázási arányával az összes többi jegenyefenyő fajt megelőzte. A Fagus nemzetségen belül az iráni Alborz-hegységből származó keleti bükk érte el a legmagasabb, 72%-os csírázási arányt. A származásokat tekintve a csírázási arányok 0% és 72% között mozogtak, az átlag csírázási arány 29% volt. A Romániából (Keleti-Kárpátok) és Svájcból (Salenstein) származó bükk egyáltalán nem csírázott ki a kísérlet során.
Ezek az eredmények részben azt tükrözik, ami a mikro-kertekben történik terepen (lásd az előzetes eredményeket lentebb!).
Röviden: Az Abies nemzetségben a csírázási arány 9% és 65% között változott, az átlag csírázási arány 33% volt. A Fagus nemzetségben a csírázási arány 0% és 72% között mozgott, az átlag csírázási arány 29% volt.
Röviden: Az Abies nemzetségben a csírázási arány 9% és 65% között változott, az átlag csírázási arány 33% volt. A Fagus nemzetségben a csírázási arány 0% és 72% között mozgott, az átlag csírázási arány 29% volt.
A közönséges jegenyefenyő és a kaukázusi jegenyefenyő (felső grafikon), valamint az európai és a keleti bükk (alsó grafikon) csírázási adataiból készített csírázási görbék; a szaggatott vonalak a nedves kezelést, a folytonos vonalak a száraz kezelést jelzik.
A közönséges jegenyefenyő és a kaukázusi jegenyefenyő (felső grafikon), valamint az európai és a keleti bükk (alsó grafikon) csírázási adataiból készített csírázási görbék; a szaggatott vonalak a nedves kezelést, a folytonos vonalak a száraz kezelést jelzik.
2022. június
A 2021-2023 közötti vizsgálati időszakra vonatkozó eddigi eredményeink
A 2021-2023 közötti vizsgálati időszakra vonatkozó eddigi eredményeink
A 2021-2023 közötti vizsgálati időszak résztvevői 2022. tavaszától kezdődően egy teljes vegetációs időszakon keresztül gyűjtötték az adatokat. Tekintse meg a lentebb látható grafikonokat, amelyek megmutatják, hogy mi történt az egyes mikro-kertekben, melyik származási hely hol teljesített jobban stb.
A legördülő menüben különböző változókat választhat. A választása alapján láthatja:
a magok százalékos csírázási arányát az egyes mikro-kertekben ("Micro-garden")
a kicsírázott magok számát az egyes csírázási stádiumokban ("Germination stage")
a magok százalékos csírázási arányát a különböző származásokra vonatkozóan ("Provenances-Abies" vagy "Provenances-Fagus")
a magok százalékos csírázási arányának alakulását az egyes mikro-kertekben ("Evolution-Abies" vagy "Evolution-Fagus")
a kicsírázott magok számát valamennyi származásra vonatkozóan az összes mikro-kert esetében ("Heatmap-Abies" vagy "Heatmap-Fagus")
2022. április
Csírázási arányok becslése klímakamrás kísérlet segítségével
Csírázási arányok becslése klímakamrás kísérlet segítségével
MSc diplomamunka, Johannes Alt
MSc diplomamunka, Johannes Alt
A 2021-2026 közötti vizsgálati időszakban használt vetőmagok egy részét Johannes Alt, mesterszakos hallgató a WSL klímakamrájában tesztelte. Johannes célja az volt, hogy figyelje a különböző származási helyekről érkezett magok csírázási arányát száraz és nedves körülmények esetén. A csírázási tesztet egy klímakamrában végezte, ahol nyolc héten keresztül 16 órás éjszakai és 8 órás nappali ciklus volt beállítva 5-15°C-on, majd további két héten keresztül 10-20°C-on.
Az európai bükk átlagos csírázási aránya 38,2% volt (29% és 59% között változott a különböző származások között), míg a jegenyefenyő esetében 25,4% (9% és 39% között). A különböző vízállapotoknak nem volt jelentős hatása a csírázási arányra. Mindazonáltal Johannes mind az európai bükk, mind a jegenyefenyő esetében azt tapasztalta, hogy a különböző származásoknak jelentős hatása van a csírázási arányra, ami azt jelzi, hogy nem mindegyik származású mag számára alkalmasak a vizsgálati körülmények.
A második csírázási kísérlet a többi származási helyről származó maggal jelenleg is folyamatban van. Az összes származási hely vizsgálatának összesített eredményei megfelelő összehasonlítási alapot nyújtanak majd a mikro-kertekben történő csírázással való összehasonlításhoz. Ez segíteni fog nekünk abban, hogy információt kapjunk arról, hogy a különböző származási helyekről származó magok megfelelőek-e, ill. használhatók-e a támogatott fajvándorláshoz!
A jegenyefenyő (A) és az európai bükk (C) csírázási adataiból kapott csírázási görbék; a szaggatott vonal a magasabb hőmérsékleti ciklust jelzi (10-20°C); a vonal a kísérlet végét jelöli; a 72. nap egyenlő az abszolút csírázási arányszámmal
A jegenyefenyő (A) és az európai bükk (C) csírázási adataiból kapott csírázási görbék; a szaggatott vonal a magasabb hőmérsékleti ciklust jelzi (10-20°C); a vonal a kísérlet végét jelöli; a 72. nap egyenlő az abszolút csírázási arányszámmal
2021. november
2021. nyári vizsgálatok
2021. nyári vizsgálatok
A MyGardenOfTrees legelső kísérletei!
A MyGardenOfTrees legelső kísérletei!
Érdeklődő, lelkes magánszemélyek és civil szervezetek segítettek nekünk a projekt különböző lépéseinek kidolgozásában Skóciában, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Magyarországon. Közösen teszteltük a kísérleti terv első változatát, beleértve a magok rágcsálók elleni védelmét (fém magvédő kupolákkal) és a gyomkonkurencia megakadályozását (talajtakaró fóliákkal).
Míg a többi csírázó növénnyel, magonccal való versengés nem volt jelentős, az egerek és csigák nagy károkat okoztak, megették a magokat és a magoncokat. Ezért egy újfajta magvédő kupolát terveztünk, amit a következő vizsgálati időszakokban használunk majd.
Az önkéntes részvételen alapuló közösségi kutatás egy olyan nagyszerű módszer, ami a tudományos közösség és a társadalom számára egyaránt előnyös. A legelső résztvevőinknek köszönhetően megtapasztaltuk, hogyan tudjuk bevonni a kísérletünkbe a magánszemélyeket, és hogyan tudunk velük együttműködni. Így felkészülhettünk a következő vizsgálati időszakokra, mert sok önkéntes erdész részvételére számítunk!
Tekintse meg ezt a videót, amit skóciai résztvevőink készítettek! Így több információt tudhat meg a 2021-es nyári vizsgálatokról!
Tekintse meg ezt a videót, amit skóciai résztvevőink készítettek! Így több információt tudhat meg a 2021-es nyári vizsgálatokról!
Report abuse